1. a valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után köv. mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel. múlik az idő. | fil <a térrel együtt> az anyag létezésének alapformája; a jelenségek, folyamatok egymásutániságát kifejező dimenziója.

2. valaminek az időpontja. az indulás ideje. | ▸ idő előtt | ▸ időben idejében nép: idején | ▸ időre idejére | ▸ legfőbb ideje ideje volna ebédelni. | nép: ▸ eljött itt az ideje valakinek

3. időszak, időtartam. jó (darab) idő múlva; jó ideig; belátható időn belül; egy időre. | ▸ idővel | valamire szánt, kijelölt időtartam. gondolkodási idő. | a rendelkezésre álló időtartam. az idő rövidsége miatt. | ▸ idők a legrégibb idők óta. | sp időeredmény.

4. a napnak v. az évnek vmely ismétlődő jelenséggel jellemezhető szakasza. tél idején; éjnek idején.

5. az élet tartama, életkor. ▸ jól benne van az időben

6. (gyak. tbsz-ú) a történelem, a társadalmi, politikai élet folyama, ill. ennek egy szakasza. az árpádok idejében; a török időkben; ▸ megérti az idők szavát

7. időszámítás, időmérés. közép-európai idő szerint.

8. (az éppen uralkodó) időjárás. esős idő. | nép rég rossz idő, (kedvezőtlen) időváltozás. időt érez a lábam.

9. nyelvt igeidő.

[?tör ]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. mn-i tőszn

II. fn-i tőszn

III. htl névm kissé rég egyik (a kettő közül). | ▸ egy és más | ▸ egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük

[?↔így ]

I. htl névelő

II. hsz ritk nép körülbelül. lehet egy tíz méter.

[←egy¹ ]